1.
A magyar ember beszéli és ápolja a magyar nyelvet. Mint a legfontosabb szellemi örökséget, azt továbbadja gyermekeinek. Legfontosabb kincse a tudása, ősi műveltsége, melyet nyelvében is hord. Élete végéig munkálkodik annak elmélyítésén, és másokat is erre ösztönöz.
2.
A magyar ember hisz a felsőbb szellemi hatalomban, bármilyen néven nevezze is azt. Ismeri és betartja, betartatja annak törvényeit, saját maga, családja és az egész nemzete javára.
3.
A magyar ember tiszteli dicső őseit, emléküket kegyelettel őrzi. A történelme nagyjai előtt fejet hajt, a hátrahagyott emlékeket, kegyhelyeket, ereklyéket óvja, őrzi. A magyarság ősi hagyományait, kultúráját ápolja.
4.
A magyar ember önmagát más nemzetek tagjaival egyenrangúnak tartja. Emberi kapcsolataiban a viszonosságot követi.
5.
A magyar ember becsületes. Gondolatai, szavai és tettei összhangban állnak egymással. Nemzetéért, hazájáért minden körülmények között kiáll, még ha harcra kényszerítik is.
6.
Isten kegyelméből a magyar ember hazája Magyarország, bárhol is éljen ezen a földön. Büszkén képviseli hazáját, mindig kiáll az egyetemes Magyar Nemzet sorsának jobbra fordításáért. A magyarsággal sorsközösséget vállalva éli életét.
